„Fogjátok be a szátokat!” – Börtönnel fenyegeti a szlovák kormány a magyarokat

A történelem legsötétebb fejezetei éledtek újjá északi szomszédunknál. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága kerekasztal-beszélgetésén felvidéki szakértők elemezték a kialakult helyzetet, amely szerint a Beneš-dekrétumok vita már nemcsak elméleti kérdés, hanem büntetőjogi kategória lett. A szlovák vezetés célja egyértelműnek tűnik: a csendre kényszerítés és a megfélemlítés.

„Ne nyissuk ki a szánkat” – Ez volt a cél

Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem docense nem finomkodott a helyzet értékelésekor. Szerinte az új törvény, amely a dekrétumok tagadását bünteti, nyílt támadás:

„Ez egy erődemonstráció, megfélemlíteni azokat, akik magukra veszik, vagyis a magyarokat. Ne nyissuk ki a szánkat – ez volt a cél.”

A törvény értelmében hat hónapos börtönbüntetéssel sújtható, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a dekrétumokat. Erre válaszul a felvidéki magyarok a „oroszlán bajszának húzogatásába”, azaz polgári engedetlenségbe kezdtek: már több mint hatezren írtak alá egy petíciót, amely nyíltan tagadja a jogfosztó rendeleteket.

Etnikai tisztogatás és a mai valóság

Simon Attila történész, a Fórum Intézet igazgatója emlékeztetett rá, hogy a Beneš-dekrétumok lényege a csehszlovák nemzetállam megteremtése volt, akár erőszakkal is.

Csehszlovákiát nemzetiségek nélkül akarták újjáépíteni. A magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, munkaszolgálatra hurcolták őket, és megpróbálták őket „erőből eltávolítani”, amit a történész szerint nyugodtan nevezhetünk etnikai tisztogatásnak.

Ma is veszik el a földeket

A legmegdöbbentőbb azonban nem a múlt, hanem a jelen. Bár a szlovák kormány azt állítja, hogy a dekrétumoknak nincs már joghatása, a valóság mást mutat. Tárnok Balázs, az NKE John Lukacs Intézet igazgatója rámutatott egy súlyos jogi anomáliára:

„A földelkobzások hatalmas mértékeket öltöttek, és még ma is zajlanak. Csak 2018 óta csaknem ezer ilyen eset történt.”

A szakértők szerint a helyzet tarthatatlan, és már nem elég a bocsánatkérés. Somogyi Alfréd úgy véli, most már anyagi jóvátételről kell beszélni, mert a magyar közösséget ez a nyomás csak megerősíti és összerántja.

Hol marad a „nemzeti” kormány hangja?

Miközben a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegetik és a fejük felett zajlanak a földelkobzások, a kérdés adja magát: miért nem dörög a magyar diplomácia? Tárnok Balázs szakértő határozottan figyelmeztetett, hogy a jelenlegi helyzetben „nem az a megoldás, hogy csendben tűrjük” a jogsértéseket, hanem „nemzetközi nyomást kell helyezni a szlovák vezetésre”. A csendes tűrés és a „jószomszédi” hallgatás stratégiája látványosan megbukott, hiszen a jogfosztás nemhogy megállt volna, de a földelkobzások 2018 óta csaknem ezer esetben folytatódtak zavartalanul.